Szorongás és a koronária betegségek

0 Comments

A szorongás, a koronária betegség és a hipertónia igen gyakori állapotok az elsődleges ellátásban, és a szorongás fontos előrejelzője lehet a későbbi CV eseményeknek.

A családorvos fontos feladata tekintettel lenni valamennyi tényezőre, és ha szükséges, megfelelő kezelés felajánlása.

Kérdések, amelyekre választ próbálok adni a gyakorló orvos szemszögéből.
– Mikor gondoljunk a kardiovaszkuláris rendszer betegségei és szorongás összefüggésére?
– Milyen panaszok, tünetek irányíthatják figyelmünket erre?
– Milyen diagnosztikai, differenciáldiagnosztikai lépéseket érdemes/szükséges megtenni?
– Milyen terápiát vállalhat a családorvos, mikor küldje tovább a beteget másik szakorvoshoz?
– Milyen gondok, problémák merülhetnek fel, ha a szorongásos kórképek felismeretlenül, kezeletlenül maradnak?
Az elmúlt hónapokban több olyan beteggel is találkoztam, akiknek, elmondásuk szerint, eddig nem lehetett beállítani a vérnyomását. Végtelenségig ingadozott, sok kísérő tünettel, szédüléssel,fejfájással, levertséggel párosult.

Két eset:
Egy 59 éves férfi, aki az interneten talált rám, már reménytelennek tűnő, elkeseredett állapotban volt. Hónapok óta 200 Hgmm körüli vérnyomásai vannak, az orvosok képtelenek beállítani a vérnyomását. Ő is rengeteg orvostól – rengeteg gyógyszert kapott már. Súlyosbítja helyzetét cukorbetegsége, elhízása, krónikus vesebetegsége is. Találkozásunkkor elmondta, hogy nagyon érzékeny lelkületű, tudja, hogy sokat szorong, ez befolyásolja vérnyomását. Szinte sugallta, hogy adjak antidepresszánst. Adtam. Átalakítottam vérnyomásra szedett gyógyszereit is korszerűbbekre, stabilabb hatásúakra. Részletesen megbeszéltük életmódját, a szükséges változtatásokat. Már két hét elteltével szinte kicserélték, az addig búsképű, elkeseredett ember megfiatalodott. Mosolyogva, könnyedén jött be a rendelőbe. Elmondta, hogy sokkal jobban érzi magát, otthon mért vérnyomásai csökkennek. Elkezdett ismét sportolni, hiszen fiatal korában versenyszerűen tette, jól esik neki. Már csak három, négyhetente találkozunk. Vérnyomásértékei szinte normálisak, szorongása, alvászavara megszűnt, jól érzi magát.

A másik betegem története számomra kudarccal végződött. Amikor ingadozó vérnyomása és rosszullétei hátterében pszichés eredetet sejtettem és ezt vele közöltem, megsértődött és átkérte magát másik orvoshoz. Nem tudta elfogadni, hogy szorong, hogy pánikrohamai vannak.

Sajnos ez az utóbbi történet is tipikus, sok esetben nagyon nehéz megértetni betegünkkel, hogy panaszai hátterében pszichés eredet áll, ezt kellene kezelnünk. A szorongó beteg a számtalan negatív eredmény ellenére nem hiszi el, hogy nincs súlyos betegsége: infarktusa, agydaganata, bélelzáródása, cukorbetegsége, rákos megbetegedése. A páciensünk szorong, retteg, és sok esetben, ha az orvosa visszautasítja a sok felesleges vizsgálatot, és pszichiáterhez küldi, ezt nem fogadja el, másik orvost keres, aki reményei szerint megtalálja valódi betegségét.

Európában a mentális zavarok jelentik a 21. század legnagyobb egészségügyi kihívását. 69 millió embert érint valamilyen szorongás, 29 millió ember szenved alvászavarban, 30 millió ember depressziós, 20 millió ember pszichoszomatikus tüneteket említ. 17 millióan alkohol vagy drogfüggők. A betegségek előfordulási aránya ennél lényegesen magasabb lehet, hiszen e betegcsoport mintegy 1/3-a nem fordul orvoshoz panaszaival.

 

Magyarországon a nők háromszor gyakrabban lesznek pánikbetegek, mint a férfiak. Ezt valószínűleg szociális és társadalmi tényezők okozzák. Mi történik a férfiakkal? Lehet, hogy ők a kocsmában vagy otthon alkoholba fojtják szorongásaikat? Idősebb korban a pánikbetegséget nehezen ismerik fel, mert a testi tünetek elfedik, például hypertonia. Az un.”terápiarezisztens”, nehezen beállítható, ingadozó, szélsőséges értékeket mutató vérnyomás hátterében sokszor áll lelki betegség, így szorongás, depresszió, pánikbetegség.
Magyarországon évente 15-20 ezer ember hal meg stroke miatt. A pánikbetegség labilis magas vérnyomással való szövődése régebben 25% volt, ma az idősebb korosztályban elérheti az 50%-ot is. Lehetséges átfedés a hypertonia és pánikbetegség között. Hypertoniás krízis félelme pánikrohamot provokálhat és pánikbeteg szorongása, gyakran vezet hypertoniához.
A vérnyomás hírtelen kiugrása stroke-t eredményezhet.
Major depresszióban a hypertonia gyakorisága 25-40%.
A dohányzók közötti gyakorisága: 55-80% (a pánikbetegek és depressziósok között igen magas a dohányzók száma és ez fordítva is igaz!).
Klinikai depresszióban szenved a frissen diagnosztizált koszorúér betegek 18%-a, kórházban kezelt koszorúér betegek 23%-a. A depressziós, de kardiálisan egészséges emberek 4,5-ször gyakrabban esnek át infarktuson, mint az egészségesek. Infarktus után 18 hónapon belül a depressziós betegek 17%-a hal meg, szemben a nem depressziósak 3%-ával. Ez a kardiológusok, és pszichiáterek fokozottabb együttműködésére hívja fel a figyelmet.
A pánikbetegek, szorongók, depressziósok többsége a családorvoshoz fordul panaszaival. A háziorvosnál jelentkező betegek legalább 30%-a depressziós. Az ő felelőssége, hogy felismeri-e szerteágazó panaszok és tünetek mögött a lelki eredetet és ennek megfelelően kezeli-e. A háziorvosnak feladata, hogy rákérdezzen páciense alvási szokásaira is. Érdeklődjék, hogy milyen az alvása. Hogyan alszik el, felébred-e éjjel, ha igen hányszor, vissza tud-e aludni, reggel mikor ébred és hogyan. Kipihentnek érzi-e magát vagy álmosnak, fáradtnak. A depressziós betegek alvászavarára jellemző lehet a nappali túlzott aluszékonyság, a korai elalvás, hajnalban a korai ébredés. Visszaaludni már nem tud, ha igen reggeltájt, amikor már kelni kellene. A kivizsgálások során nyert leletek negatívak, de a betegnek továbbra is fennállnak panaszai, amelyre az orvos nem talál magyarázatot, nem gondol pánikbetegségre, ezért egyre inkább zavarja az orvos-betegtalálkozás. Kínjában elküldi konzíliumba egyéb szakorvosokhoz.

 

Így, a gyakori légszomj miatt pulmonológushoz, szívritmus zavar vagy mellkasi fájdalom miatt kardiológára, szédülés, fejfájás, ájulásérzés, zsibbadások miatt neurologushoz, hasi panaszok miatt gastroenterologushoz kerül a páciens.
Sajnos még az egyértelmű diagnózis felállítása sem jelenti azt, hogy a beteg biztosan kezelést fog kapni, mert pszichiáterhez járni ma még Magyarországon stigmát jelent. “Nem vagyok én bolond, hogy oda menjek”- hangzik a válasz és a páciensünk sértődötten távozik (Lehet, hogy örökre megsértődve átkéri magát egy másik családorvoshoz!). Pedig a megfelelően választott terápia, egyetlen gyógyszer megszüntetné a szerteágazó panaszokat.
A pánikrohamra a következők jellemzők.

 

Ismétlődő súlyos szorongással járó rohamok, amelyek különféle,- nem életveszélyes!- helyzetekben jelentkezhetnek. A szorongás is testi tünetekben nyilvánulhat meg. Így izomfeszülések, rángások, szédülés, verejtékezés, szívdobogásérzés, alvászavar.
– intenzív félelem,
– hirtelen kezdet,
– néhány perc alatt kialakul, és legalább percekig tart,
– palpitáció, tachycardia,
– izzadás,
– remegés, reszketés,
– fulladás, fuldoklás,
– légszomjérzés,
– mellkasi díszkomfort, fájdalom,
– hányinger,
– hasi fájdalom, díszkomfort érzés,
– szédülés, ájulásérzés,
– önkontroll elvesztésétől, megőrüléstől való félelem,
– halálfélelem,
– zsibbadások,
– kipirulás, hevülés

 

A pánikbetegek csaknem fele hypertoniás és a vérnyomáskiugrások felgyorsult szívmuködéssel járhatnak. Mellkasi anginaszerű fájdalmak, nyomás, szorítás is jelentkezhet, mely differenciáldiagnosztikai problémát jelent. El kell dönteni, hogy organikus betegség, esetleg koszorúér probléma áll a háttérben. Sok negatív coronarographia történik, melyeket utólag feleslegesnek minősítenek, mert az ok szorongás vagy pánikbetegség volt. A hosszasan fennálló szorongás is okozhat magasvérnyomást és ismétlődő pánikrohamok akár infarktust is provokálhatnak. Ezért rendkívüli fontosságú a pánikkal szövődött depresszió a kardió-vaszkuáris betegségek tekintetében. A pánikbetegség és depresszió gyakran fordul elő együtt.

 

Rihmer és munkakatársai a szívbetegség és a pánikbetegség gyakori együttes előfordulása esetén javasolják a következő klinikai jellemzők figyelembe vételét:
– pánikbetegség a saját-, vagy a családi anamnézisben
– kávé fogyasztása után fellépő pánikroham
– agorafóbia
– szezonális ingadozás
– hatásos antidepressziv kezelés az anamnézisben
A korszerű kezelés ma már nem csak a pszichiáter lehetősége. A családorvosnál jelentkező pánikbeteget vagy depresszióst észre kell venni, még akkor is, ha testi panaszai, tünetei elfedik a valós diagnózist. Ma még, a tanult orvosi gondolkodásunk, rögzült kivizsgálási algoritmusunk a szervi eredet felé viszi logikánkat. Ha magas vérnyomást mérünk, vagy anginát észlelünk, szervi betegségek után kutatunk, vizsgálatok sora következik. Csak nagyon biztos, gyakorlott diagnoszta engedi meg, engedheti meg magának azt az utat, hogy kivizsgálás nélkül kimondja a lelki eredet valószínűségét. A családorvosnak ebben óriási előnye van, hiszen Ő ismeri legrégebben betegét, ismeri kórelőzményét, családját, munkakörülményeit, életterét. Így módjában áll felismerni a pánikrohamot produkáló páciensét és azt sikeresen kezelni.
A kezelés gyógyszeres kezelést jelent, megfelelően választott modern antidepresszívummal. A megfelelően alkalmazott támogató pszichoterápia, hasznos kiegészítője lehet a gyógyszeres kezelésnek. És bizonyos értelemben az orvos megnyugtató, határozott, empatikus személyisége maga is gyógyszer-“orvosgyógyszer”. Ez utóbbi lehetőséget minden orvos kihasználhatja, használjuk pácienseink hasznára!

Szerző : dr. Ádám Ágnes
a belgyógyászat és háziorvostan szakorvosa, hypertonológus, alvásszakértő

Scroll Up